Pár hete valahol ott hagytam abba motorom megszépítésének történetét, hogy sikeresen megszabadítottam azoktól a sallangoktól, amiket fényezni kell. Marha jól nézett ki, igazi bobber motort kaptam vissza.
Ahogy korábban is mondtam, nagy baj nem fogadott a darabok szemrevételezésekor, ekkor még azt hittem, 3 héten belül Zsuzsa új színében fog pompázni. Na igen. Egy két olyan apróság volt csak, amit figyelmen kívül hagytam. Na ezek együttesen eredményezték, hogy még ma sincs talpon, bár jelzem, talán már látom a fényt az alagút végén... (csak nehogy a vonat jöjjön...). A terv így szólt: matricák az oldalidomokról és a tankról le, kis gitt ahova kell, kis csiszolás, alapozó, füller stb, fényezés, szánsájn, királyság, büszkeség. No az első pontnál álljunk is meg egy szóra. Mert az nem úgy megy ám, hogy én leveszek egy matricát, és aztán mehet is a csiszolás. Ááá, dehogy. Akkor nem lenne benne szopás, anélkül pedig mennyire becsülnénk a munkánkat? Semennyire. Nem szabad elkezdeni csiszolni a dolgokat, amíg azokon rajta van a matrica ragasztóanyaga.
Ez ugyanis védi az alatta lévő felületet. Valaki elkezdi lekaparni, ez sem mindig működik. Ha fémen van, és úgy is mindent átfestünk, nekimehetünk nitro-higítóval vagy kromofággal, de ez bizony nekem műanyag idomon volt, amire ha ezeket a szereket rákenem, rövid időn belül az Alpok domborzati viszonyait kapom vissza lekicsinyítve. Az pedig itt nem volna szép. Utána érdeklődtem, mivel is lehetne leoldani ezt a ragasztót anélkül, hogy kicsesznék a festéssel. Persze hőlégfúvóval óvatosan melegítve szedtem le, de a ragasztó így is ott maradt. Két módszer van, az egyik az olcsó, de sokáig tartó, a másik a drága, de elvileg hamarabb készen levős (hú de szarul hangzik ez így). Vagy megveszi az ember a denaturált szeszt, ami olcsóbb, vagy van elvileg egy spéci direkt ilyen célra való ragasztóoldó, csak az meg sok mani. Mivel nekem adott volt a keret az egész műveletre, az előző variáció mellett döntöttem. Hiba volt. Merthogy a denaturált szesz tényleg oldja a ragasztót, de azért nagyon nem szereti bántani. Ennek az az eredménye, hogy 1,5-2 órás, ujjbegylekoptatós sikálásokkal 1,5-2 centis felületet lehet megtisztítani, és közben szipuzhatjuk a szesz semmihez sem fogható, bódító és mellesleg agykárosító , szúrós szagát. Ja egyébként aki ilyenre vállalkozik, használjon gumikesztyűt, ugyanis a den. szesz oldja a bőrt is. Tapasztalatból mondom... A két idomról így röpke (jó)pár hét alatt el is tüntettem a cuccot, mentségemre legyen, közben volt egy fincsi vizsgaidőszakom, + zhk, + max. hétvégén tudtam foglalkozni a témával mert a motor nem volt mellettem. Ha ez megvan, csiszoljunk. Festés előtt a vizes 800-as csiszolás már elég szép, egyenletes felületet ad, ami kis barázdákat pedig esetleg a papír hagy, azt a festék már el tudja takarni. Mivel én nem akartam teljesen lecsiszolni a régi színt, mondván hogy az jó alap, ezzel a 800-as papírral kezdtem el csiszolni mindent. Mert óvatos vagyok. Túlságosan is. Ennek megint csak az lett az eredménye, hogy elég sokáig tartott. A tank esetében ráadásul a matrica rá volt lakkozva, így azt simán leszedni nem tudtam, le kellett csiszolnom. Így szépen a matrica alatt előjött a fém, na ezt akartam elkerülni. Ugyanis féltem tőle, hogy elfog ütni a szín a festékkel fedett és a már nem fedett részeken. 
Így hát lecsiszoltam teljesen az egészet.(baromi jól nézett ki szerintem). Ez is "gyorsan" ment. Annyi legalább kiderült, hogy a tankon nem kellett gittelni, nem volt rajta benyomódás, ütésnyom, stb. szerencsére. Az első sárvédőnél ezzel szemben volt egy hiba, de viszonylag kis munkával sikerült eltüntetni. Majd ennél is következhetett a csiszolás. Az ugye csak hab a tortán, hogy igazán szép és egyenletes felületet csiszolással úgy tudok csinálni, ha a papírt valamilyen szabályos, egyenes hasábra ráfogom. Ez autónál működik is. De egy motoron a felületek szinte centiről centire változnak, így azért nem olyan könnyű a dolog. Ha szép darabot akarunk kiadni a kezünkből, ahhoz bizony nagyon oda kell figyelni és óvatosnak lenni. Ez így leírva nem tűnik soknak, de munka az bizony volt benne bőven. A szomszédok kellőképpen hülyének is néztek közben, hiába, az ilyen munkákra nem a legmegfelelőbb helyszín a lakótelepi parkoló, de hát szükség törvényt bont. A legnagyobb szopás ebből a matrica ragasztójának eltávolítása volt, ez a momentum az egész munkát legalább 2 hónappal hátráltatta. Ebből is látható, ember tervez, aztán majd egyszer lesz belőle valami. A tankra a festék lecsiszolása után igyekeztem jó hamar felfújni az alapozót, elkerülendő a rozsdásodást. A tapasztalat: alapozót max a kerítés festéséhez vegyetek a Baumaxban, ilyen munkákra annyit ér, mint halottnak a csók. Nem jó vele dolgozni, vagy megfolyik, vagy prüszköl a spray és teleköpi a felületet. Nem is lett szép, ezért ezt lecsiszoltam, és vettem normális cuccot, de erről majd csak a következő posztban:)!
Pislantsátok meg a galériát, érdemes rákkattintani, és jobb oldalt kiválasztani a "diavetítés" gombot!
