Pedálos Moszkvics. A mai fiataloknak már nem mond semmit, a régieknek (ez kicsit talán erős azért így 25 éves fejjel...) pedig rengeteg szép emlék hordozója. Gyerekkori élmények és álmok elevenednek meg, melyek valószínűleg már több évtizede a feledés homályában bolyongtak, most pedig felszínre törnek. Számomra egyenlőre csak az álom maradt. Nekem is volt kiskoromban négykerekű gépem, lehettem vagy 4 éves. Egy kis-kerekű gokart, ami persze nagyon frankó vas volt akkoriban. Szerettem is, de valamiért mégsem gondolok rá vissza úgy, mint arra a járgányra, amire még így két évtized eltelte után is csorgatom a nyálam. A pedálos Moszkvicsra. A szoci éra igazi slágerjátéka, azon kevés termékek egyike, melyre rákaptak a vasfüggönyön túl is, és bár ma már nem lehet eme szépségeket túl gyakran látni, egy kicsit kutakodva a neten rájön az ember, hogy még mindig hatalmas rajongó tábora van ezeknek az összetákolt pléhdobozoknak. És ha nem is túl szorosan, de azért távolról szemlélve én is ebbe a táborba tartozom. Merthogy bármennyire menő dolog volt a gokart, azért egy pedálos Moszkvics akkor is nagyobbat durrant. És ugyan nekem nem volt (hogy a macska rúgja meg, akkor is lesz...), de marhára ácsingóztam mindegyikre, amit láttam. Kicsit beszéljünk arról, mi is valójában ez a játékipari műremek.
Az első típust valamikor 1950 és 60 között kezdték gyártani, és mint ahogy jó pár dolgot, ezt is az olaszokról koppintották Sásáék, bár egyes elméletek szerint inkább egy amerikai sedan a forma ihletője. Ez a kezdeti modell ovális vagy kerek lámpákat valamint egy meglehetősen hangsúlyos nózit kapott. És a Gömbi névre hallgat, a forma után azt hiszem, ez nem szorul magyarázatra. Az évek során itt-ott változtattak a kasztnin, más lett a lökhárítófelfogatás, leváltották a hátsó pilácsokat is. .jpg)
Radikálisan azonban csak a második széria készültekor nyúltak a műhöz. Ekkor kb. 70-ben járunk. Haladni kellett a korral, a kerek után jött az élre-vasalt fazon, így kis Moszkvicsunk is szögletesebb lett. Ahogy a nagyoknál szokás, változott itt is minden, amit ilyenkor cserélni ildomos. Kerék, lámpa, kormány, ülés, stb. A kis kabriónk még egy szélvédőt is kapott. Eddig a tervgazdálkodás ezt a luxust nem engedte meg, csupán a keret volt adott, "old meg magad" címszó alapján. Az évek során az aktuális megjelenést nagy mértékben az befolyásolta, hogy milyen festékhez vagy más alapanyaghoz lehetett éppen jutni. Több árnyalatban készült hát a kocsi, kék, sárga, szürke, meg amit még éppen találtak. .jpg)
Aztán a 80-as évek beköszöntével ismét modellt kellett frissíteni, és ahogy igazából is megtörtént, több alkatrész esetében a fém helyét átvette a műanyag. Műanyag lett a korábbi szépséges alumínium lökhárító, de a műbőr üléseket is lecserélték plasztikokra. Így múlik el a világ dicsősége.
Személy szerint az első, gömbölyű példányok közül választanék, de bármelyiket befogadnám a családi flottába. Az igazi kuriózum persze az első széria, az idő vasfogának és a gyermeki lélek óvatlanságának a gyártott darabok jó része már áldozatul esett. A maradék vagy pincék mélyén porosodik és várja a szebb napokat, a szerencsésebbek pedig már egy megszállott gyűjtő vagy lelkes apuka kezei között kapnak egy új esélyt az életre. És én is ilyen apuka szeretnék lenni. Szeretném látni pár év múlva a még meg sem született kisfiam arcán azt a földöntúli mosolyt, amely az alábbi képeken látható lurkókén feszül: ezek a kissrácok voltak az első Keszthelyen megrendezett pedálos Moszkvics verseny pilótái, amely megmérettetésre idén májusban került sor. 
Mivel azonban mára ezen játékok ritkaság számba mennek, az áruk is szépen kúszik felfelé. Így hát a leharcolt, hiányos példányokért sem ritka, hogy 30-40-50 darab magyar Mátyást kell kicsengetni évjárattól függően, a felújított, csilli-villi darabok pedig belekóstolhatnak a 100000-es ingerküszöbbe is. Persze az igazi mégiscsak az lenne, ha egy kissé kopottas, de minden elemével rendelkező autót sikerülne potom pénzért megkaparintani, és szépen lassan felújítanám. Nem kell ettől feltétlenül megijedni, a vatera és az ebay majdnem kimeríthetetlen tárháza az alkatrészeknek. Segít persze ebben számos elvetemült gyűjtő, akik például egy komplett oldalt hoztak létre a Moszkvics számára, vagy mondjuk az index fóruma, és akkor persze csak a jéghely csúcsát említettem. És hogy mi sem bizonyítja jobban a pedálos Moszkvics legendává érését, az az, hogy az ötlet alapján már számos ismert autótípus pedálos replikája is elkészült, és ezeket bizony interneten meg is rendelhetjük. Uraim, most őszintén. Kell a 4 éves fiúnknak jobb hölgy-mágnes (ismertebb kifejezést is lehetne használni...) az ovi parkolójában, mint ez a menő Mustang? Na ugye!
Források:
www.pedalosmoszkvics.gportal.hu/
stbstbstb
